Izotóniás italok készítése
Kezdjük talán onnan, hogy a szervezetünkben a sejtek fallal elválasztva működnek. Ezen a falon keresztül történik a sejtek az anyagcseréje, és ez a fal ez úgy működik, mint egy várfal. Tehát engedély nélkül se ki se be nem juthat semmi. Többek között az energia és az ásványi anyagok is speciális formában, a sejtfalon keresztül kerülnek be. A sejtfal tehát egyfajta védelmi funkciót lát el, és a sejten belül egy önálló kis világ található. Ebben az önálló világban megfelelő belső nyomás uralkodik, ez a belső nyomás lesz ami egyensúlyt tart a külvilággal. Ez az ozmotikus nyomás, aminek az alapja pont a sejtben oldott anyagok koncentrációja. Hogyha a vízbe valamilyen anyagot oldunk, egy megfelelő koncentrációnál eltaláljuk a jó ozmotikus nyomást. Kicsit szakszerűbben, a sejten belüli ozmotikus nyomás egyensúlyban lesz a sejten kívüli tér ozmotikus nyomásával, erre a koncentrációra mondjuk, hogy izotóniás. Ez például a közönséges sónál 0,9 %-os oldat, amit nem véletlenül neveznek fiziológiás sóoldatnak.
Abban az esetben, ha a külső folyadék töménysége nagyobb, mint a sejten belüli nyomás akkor ez hipertóniás lesz. A legklasszikusabb hipertóniás italok egyébként az üdítőitalok. A legtöbb szénsavas üdítőital szénhidrát összetétele jócskán meghaladja az izotóniás összetételt (kb. kétszeresen). Persze ennek a fordítottja is igaz, ha a folyadék ami a sejten kívül található sokkal hígabb, mint a sejten belül nyomás akkor hipotóniás összetételről beszélhetünk. (A könnyebb megértés miatt nem tudományos igényességgel magyaráztuk a jelenséget. Valójában az oldatban a feloldott anyag fajtája, molekulatömege nagyban meghatározza a létrejövő ozmózis nyomást. Az izoozmolalaritás és az izotónicitás sem teljesen azonos, de az izotóniás összetétel jelentőségének megértéséhez ennyi pontatlanság megengedhető. Jó szívvel ajánljuk a sejtek anyag traszportjának megismerését, ha el szeretnél mélyedni a témában.)
Általánosságban igaz, hogy az egyensúly a legjobb, tehát ebből a szempontból az izotóniás összetétel lesz, ami kedvező számunkra. Pontosan ezért használják a sportban jellemzően izotóniás italokat.
Az ábrán látható az a három alapeset, amely középen az izotóniás, jobbra a hipertóniás, bal szélén pedig a hipotóniás állapotot mutatja. Mivel a víz egyensúlyáról beszélünk kis nyilak jelzik a mennyiséget. Ha annyi megy be, mint ki, a sejt belső nyomása, így az alakja nem változik (ettől izotóniás). A hipertóniás illetve a hipotóniás összetételnél pedig a sejtnek az alakja megváltozik, az egyiknél összezsugorodik (jobb oldal), a másiknál pedig túlságosan nagy mennyiségű folyadék kerülhet be a sejten belülre és a sejt feldagad. Szélsőséges esetben egyébként a sejt tényleg szétpukkanhat és elpusztul, mivel a sejtfal nem tudja az egyensúlyi nyomást megtartani. Persze a sejt szabályzó mechanizmusa ezt a legtöbb esetben kivédi, de ne szaladjunk előre ennyire, először is nézzük, hogy ez a bizonyos összetételhez hogyan alakul ki.
Általánosságban igaz, hogy az egyensúly a legjobb, tehát ebből a szempontból az izotóniás összetétel lesz, ami kedvező számunkra. Pontosan ezért használják a sportban jellemzően izotóniás italokat. Ez persze nem azt jelenti, hogy a hipertóniás vagy éppen a hipotóniás összetételű folyadékoknak ne lenne meg a maga helye és szerepe a sporttáplálkozásban. Sőt nagyon is fontosak. Vannak olyan esetek amikor kifejezetten szerencsésebb a hipotóniás összetételt, ahogy van amikor hipertóniás összetételre van szükségünk, de alapvetően az izotóniás italok az egyensúly miatt jelentősebbek.
Mitől lesz izotóniás az ital?
A folyadékban különböző anyagokat oldhatunk fel és ezek az oldott anyagok határozzák meg tulajdonképpen ezt a bizonyos nyomást, ami ozmotikus nyomásnak nevezzük. Ennek van egy mértékegysége (pl. mOsm/l vagy mOsm/kg), illetve van az emberi testre érvényes átlagosan értéke, ami 300 mOsm/kg H2O. Ez tart egyensúlyt a különböző oldatokkal, például a szénhidrát-víz oldattal. Abban az esetben, ha szénhidrátokat oldunk vízben és más egyéb anyagot nem, tehát ásványi anyagokat nem, azzal is létre lehet hozni izotóniás összetételt. Az egyszerűség kedvéért – és, hogy ne kelljen nagyon pontos számításokat végezni - általában 6 és 8 gramm per egy deci folyadékban oldott szénhidrátok átlagosan izotóniás összetételt adnak. Persze, csak ásványi anyaggal is lehet izotóniás oldatot készíteni, mint a fiziológiás só példája mutatta.
A valóban jó minőségű, korszerű izotóniás italoknál - mint az IZONE - a szénhidrátok és az ásványi anyagok együttesen fogják biztosítani az izotóniás összetételt, mivel a sportoláshoz energiára (szénhidrátokból) és ásványi sókra – azaz elektrolitokra – is szükség van.
Ebben az esetben a szénhidrátok és az ásványi anyagok együttesen fogják biztosítani azt a bizonyos izotóniás összetételt, mivel a sportoláshoz energiára (szénhidrátokból) és ásványi sókra – azaz elektrolitokra – is szükség van.
A fontosságukhoz kétség sem fér, de magyarázatra azért szükséges lehet.
Energia - mindenek előtt
A szénhidrátok szerepe, hogy energiát adjanak, pótolják, amit sportolás közben elveszítünk. Állóképességi sportoknál, vagyis például futás, kerékpározás, triatlon, ultrafutás, vagy olyan aktivitás, ami az egy órás időtartamot meghaladja, egészen biztosan szükség lesz az energia visszapótlására. Egész egyszerűen azért, mert nincs az a szervezet, amely ekkora energiatartalékok rendelkezne. Energia elsődleges forrása - aerob körülmények között – a szénhidrát. Az aerob jelleget többek között a pulzus emelkedés mértéke jelzi. Persze ez is bonyolultabb ennél és megfontolandó egy terheléses vizsgálat, mert nagyon egyéni értékek léteznek. Ekkor szó szerint elégetjük a szénhidrátokat - elegendő oxigén mellett (az anaerob jelleg emiatt is más). A szervezetünk természetesen fel van készülve arra, hogy hirtelen munkát kell végezni. Ennek nyilván evolúciós oka is van . Vélhetően abból a korból származik még , amikor az ősember vagy elfutott a veszély elől, vagy éppen zsákmányát vette üldüzőbe
Szóval az aerob körülmények között történő mozgásnál alapvetően szénhidrátból fedezzük az energiát és ezt a szervezetünkben a glükóz speciális formájaként tároljuk, ez a glikogén. Két helyen van nagyobb mennyiségben, a májban és az izomban. Mindkettő nagyon fontos, hasznos és persze mindkét helyen csak kisebb mennyiség található. Arra nincs is szükség, hogy kilószám legyen tárolva, mindössze néhány száz gramm található belőle. A májban átlagosan kb. 70-80, az izmokban 300-400 g. Ezt a mennyiséget nagyjából egy órás közepes intenzitású, aerob mozgással éppen el is szoktuk használni, azaz elégetjük.
Nos, mi történik akkor, ha már nincs megfelelő mennyiségű szénhidrát (glikogén), azaz nincs üzemanyag? Ilyen általában nem szokott előfordulni vagy nagyon ritka esetben. Főleg nem úgy, hogy mondjuk egy óra és perc után az ember összeesik... Ha nincs szénhidrátokból kinyerhető energia és nincs pótlás, akkor lehetséges zsírból fedezni a szükségletet. Örülhetnénk is ennek, de van egy pici probléma. Ha arra apellálunk, hogy csak és kizárólag zsírból történjen az energia pótlása, általában mellényúlunk. Jellemzően, mert az intenzitás erőteljesen meghatározza azt, hogy valóban aerob tartományban vagyunk, így valóban csak zsírt éget a szervezetünk. Ellenben, ha a szervezetnek energia kell, és azt már glikogénből nem tudja fedezni, mert nincs és az intenzitás miatt nem tiszta aerob mozgásban vagyunk, tehát a zsírégetés nem optimális, nos akkor jön a fehérje. Az izmok leépítése egyáltalán nem jó ötlet. A fehérje, mint energiaforrás a lehető legrosszabb energiaforrás nem azért mert rossz a minősége nem pont azért mert túlságosan jó, és ezt az értékes anyag azt nem szabadna energiaként felhasználni a szervezetnek. Tudjuk, hogy nem mindenki van ezzel tisztában, de az izomtömeg vesztés az egyik oka a sérüléseknek.
Ezért az okos frissítést úgy hajtjuk végre, hogy folyamatosan megfelelő energiamennyiséget biztosítunk a szervezetünknek külső forrásból, azaz tápanyaggal bevitt szénhidrát formájában.
Szénhidrátok biztosítása
A szénhidrátot különböző módon tudjuk biztosítani. Lehet szilárd formában, mondjuk egy zsíros kenyeret eleszegetve. Persze most nem a zsíron van a hangsúly, hanem a kenyéren. ☺ De lehet ez keksz vagy gyümölcs is. Ugyanilyen jó szénhidrátforrás - ha valaki nem idegenkedik tőle - a korszerű, hatékony megoldások közül az energia gél vagy éppen az izotóniás ital is. Ezzel vissza is érkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy az izotóniás italok miért tartalmaznak energiát, miért tartalmaznak szénhidrátot ? Pontosan azért, hogy folyamatos energiaellátás biztosítsanak a szervezetnek. Nagyon könnyen feldolgozható formában, eleve folyadékként, így nem kell megrágni, nem kell a gyomornedvnek felhígítani, sőt ugye, ha izotóniás összetételben van akkor ez a sejtszintű nyomással kompatibilis, így az energiaellátás nagyon jól hasznosuló formája.
Senkit nem biztatunk arra, hogy csak és kizárólag folyékony formában vigye be a szénhidrátokat, bár kétségtelen, hogy vannak olyan hosszútávfutók, akiknél kiválóan működik ez a fajta frissítés.
De nem vagyunk egyformák, tehát mindenkinek magának kell kikísérletezni, hogy számára melyik a legjobb megoldás. Lehet, hogy valakinek a izotóniás ital, illetve a gélek plusz víz tökéletesen megfelel. Más igényel szilárd tápanyagot akár a verseny, vagy az edzés közben is. Tehát egyik sem rossz és egyik sem kizárólagosan jó. Mindegyiknek van előnye, és nyilvánvalóan lehet hátránya is Bátran ajánljuk, hogy tapasztaljátok ki, hogy nektek melyik a legjobb forma. A frissítés pontosan olyan fontos, mint az edzés vagy a regeneráció.
Milyen IZONE termékek vannak?
Kétféle formában is elérhetőek az IZONE termékek. A folyékony koncetrátum azonnal oldódik, versenyeknél vagy nagyobb igény esetén páratlanul előnyös. Az IZONE por gazdaságos kiszereléseben és 2 adagos kényelmes formában is kapható.
Az izotóniás összetétel megfelelő higítás után jön létre. Az IZONE termékekben ez a középérték, vagyis 7 g / dl. Ne számíts viszont erőteljes édes ízre, ez nem üdítő. Olyan sportolóknak készült, akik komolyan veszik az edzést és a versenyeket. Szabadtéri állóképességi és beltéri (funkcionális edzéshez) egyaránt ajánljuk.
Vegetáriánusok is nyugodtan fogyaszthatják. Gluténmentes anyagok felhasználásával készülnek.
Mennyi az izotóniás italból javasolt mennyiség?
Ez teljesen a mozgás intenzitásától és idejétől függ, amit az egyéni folyadék vesztés, vagyis az izzadás is erősen befolyásol.
Aranyszabály, hogy egy órát elérő eddzés során már ajánlott fogyasztani. Mivel egy átlagos felnött óránként háromnegyed liter folyadékot szinte biztosan kiizzad, ezért javasoljuk ugyanennyi izotóniás ital elfogyasztását. Ha félnél a sok energiától, megnyugodhatsz. Egy kulacs IZONE koncentrátumból vagy porból készült kész izotóniás ital 220-250 kCal energiát tartalmaz, tehát bőven kevesebbet, mint egy óra mozgással elégetett energia. Viszont az összetétele miatt szinte az összes ásványi sót, elektrolitot visszapótolod. Mindkettő IZONE forma tartalmaz glutamint, ami ugyan nem esszenciális aminosav, de a tapasztalok szerint segíti a regenerációt és lekerülni az izomfáradást.
Jó edzést, versenyzést kívánunk mindenkinek és ne feledjétek frissítést csak okosan.
